| |
|
Kedves
Olvasó!
Őszi
számunk első hírlevelében tovább foglalkozunk az iskoláztatásban
bekövetkezett változásokkal, melyek elsősorban a tanulók értékelését,
osztályozást és az évismétlést érintik.
Bemutatjuk az ajándékozás szabályaiban bekövetkezett változásokat
és összefoglaljuk az ajándékozás kapcsán fizetendő illetékek
mértékét.
Közlekedési rovatunkban arról olvashatnak, mire figyeljünk,
ha a hitelre vett gépjárművünket nem tudjuk tovább fizetni
és pénzintézet visszaveszi autónkat. Bemutatjuk azt is, hogy
milyen veszélyeket rejt ezen visszavett autók megvásárlása.
Munkajogi rovatunkban pedig az egyre népszerűbbé váló rugalmas
munkaidő jogi hátterével ismerkedhetnek meg.
Kellemes
olvasást kívánunk!
|
 |
|
|
 |
Vissza
a régi szabályokhoz a közoktatásban
A 2010. szeptember 1-től hatályba lépett módosító jogszabállyal
- többek között - két lényeges ponton is megváltozott a közoktatási
törvény. Az egyik lényeges pont a tanulók félévi és év végi
értékelése, a másik pedig az évfolyamismétlés kérdése. Ezen
területek kapcsán mind a szakma képviselői, mind a közoktatási
intézmények szülői közösségei már több esetben felemelték
szavukat és kérték a korábbi jogszabályszöveg hatályba való
visszahelyezését. Lényegében e kérésnek tettek eleget a jogalkotók
a szeptember 1-től hatályba lépett módosításokkal, és visszatértek
a 2003. évi módosítás előtti állapothoz.
|
I. A
korábbi (2010. szeptember 1. előtti) szabályok az iskolákat
és a pedagógusokat az 1-4. osztályos tanulók esetében kizárólagos
szöveges értékelésre kötelezték, amely szerint az értékelés
a következő lehetett: kiválóan, jól, megfelelően teljesítő
vagy felzárkóztatásra szoruló. Az eltelt pár év gyakorlati
tapasztalata azonban azt mutatta, hogy ez az intézkedés
idegen az általános hazai pedagógiai gyakorlattól. A módosítás
indokolása szerint ez a rendszer nem ad választ a tanulók
és a szülők jogos kérdéseire sem, amely szerint tudni szeretnék,
hogy a gyermek eredményei hogyan viszonyulnak az elvártakhoz,
illetve a többi tanulókéhoz. A megadott kategóriák szerinti
minősítés értékelési és önértékelési zavarokat okozott,
és elégtelen tájékoztatással szolgált a szülők számára is.
Az új,
2010. szeptember 1-től életbe lépett szabályok főszabályként
azt írják elő a pedagógusoknak, hogy - bizonyos kivételekkel,
amelyekről a későbbiekben szó esik - a tanuló teljesítményét,
előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel,
félévkor és a tanítási év végén pedig az érdemjegyek alapján
meghatározott osztályzattal minősítsék. A kivételt az első
évfolyamon a félév és az év vége, valamint a második évfolyamon
a félév jelenti, ahol a főszabálytól eltérően szöveges minősítéssel
kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően
teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges
minősítés tehát kötelezően megmarad ezekben a szakaszokban.
A második évfolyam végén és a további évfolyamokon sem teszi
kötelezővé a törvény a hagyományos értékelést (osztályozást),
hanem az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk
határozhatnak arról, hogy az osztályozást vagy a szöveges
értékelést, vagy a kettőt együtt alkalmazzák.
Abban
az esetben, ha az iskola nem alkalmazza a hagyományos módszert
(osztályozást), de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás
miatt szükség van, akkor a szülő kérésére kötelesek a félévi
vagy év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola
által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra
való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.
Az iskola
pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tantárgyakat,
tananyagokat is, amelyekből a tanuló teljesítményét nem
kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet
a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.
Összefoglalva
tehát az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint
a második évfolyamon félévkor kötelező jelleggel megmarad
a szöveges értékelés. A második évfolyam év végétől kezdve
sem lesz kötelező az osztályozás, hanem az intézmények pedagógiai
programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy az osztályozást,
a szöveges értékelést vagy a kettőt együtt alkalmazzák.
II.
A másik lényeges változás az évfolyamismétlés kérdésköre.
A korábbi szabályok megszüntették az 1-4. osztályos tanulók
értékelésekor az elégtelen minősítést, azaz az évfolyamismétlést,
illetve ezt a szülő beleegyezéséhez kötötték. A pedagógus
társadalom álláspontja alapján ez az intézkedés kétségbe
vonta a pedagógus szakmai hitelét, elnehezítette az iskolai
munkát, és a lemaradó tanuló felzárkóztatását, továbbá következmények
nélkül hagyta a kötelességmulasztást.
A módosítás
itt is visszatér a 2003. évi módosítás előtti állapothoz,
és az évfolyamismétlésnél kiveszi a szülői vétó lehetőségét
a jogszabályból. Kimondja, hogy a tanuló az iskola magasabb
évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet,
ha sikeresen teljesíti az előírt tanulmányi követelményeket.
A módosított jogszabály rögzíti továbbá, hogy a tanuló az
első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre,
ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt
és igazoltan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
Ha az
iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az
érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti
a tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte,
de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon
csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének
utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.
dr.
Horváth Viktória
|
|

|
|
| |
 |
Ajándékozási
illeték
A nyári törvényhozási dömping egyik hozadéka, hogy egy
meghatározott körben ingyenessé (illetékmentessé) vált
az ajándékozás és az öröklés. A következőkben az új
szabályozás részleteit mutatjuk be.
|
|
A
Polgári Törvénykönyv szerint ajándékozási szerződés
alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak
ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándékozás
adójogi vonzata az, hogy illetékköteles.
Az
ajándékozási illetékkötelezettség ingatlan ajándékozása
esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján; ingóság
és vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről
kiállított okirat aláírása napján; ha az ingóság és
a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak
ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
A
többek között az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvényt is módosító egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú
törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvényt 2010. július 01-jén fogadta el
az Országgyűlés, a módosításokat augusztus 13-án hirdették
ki a Magyar Közlönyben. Érdekessége a szabályozásnak,
hogy a jogszabályt nem a kihirdetéstől kell alkalmazni
a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatállyal, 2010.
július 01-jétől.
Az
ajándékozási illeték mértéke a következőképpen alakul:
|
csoport
|
az
illeték általános mértéke
|
lakástulajdon-szerzés
illetékének mértéke
|
| I.
Az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke,
a mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 11%
|
18
millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió
forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12% |
18
millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió
forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12% |
| II.
Az ajándékozó testvére terhére 18 millió forintig
15% |
18
millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió
forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16% |
18
millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió
forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16% |
| III.
Minden más megajándékozott terhére 18 millió forintig
21% |
18
millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% |
18
millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% |
A
2010. évi XC. törvény kettő illeték-vonatkozású témakört
érintett, amikor szűkítette az ajándékozási és az öröklési
illeték fizetésére kötelezettek körét.
Az
új szabályozás szerint mentes az ajándékozási illeték
alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson
alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.
Tekintettel arra, hogy ajándékozási illeték korábban
minden ajándékozás esetén fizetendő volt, ugyanakkor
az adóhatóságnak nyilvánvalóan nem volt kapacitása a
meg nem fizetett illetéket ellenőrizni, így a korábbi
szabályozás károsan hatott az adómorálra, és nem volt
komolyan vehető.
A
módosítás mentesítette az illetékfizetési-kötelezettség
alól azt a kört, akik a leggyakrabban és tipikusan megajándékozzák
egymást: az egyenes ági rokonokat. Az illetéktörvény
által előírt követelmények így ma már sokkal életszerűbbek,
közelebb állnak a valósághoz.
A
módosítás óta mentes továbbá az ajándékozási illeték
alól a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának
igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval megkötött
szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági
termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett
terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság
(mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány,
készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog
ingyenes átengedése.
A mentesség tehát a mezőgazdasági termelő (egyéni vállalkozó,
őstermelő, családi gazdálkodó) és közeli hozzátartozója
között a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében
létrejött szerződéshez kapcsolódik. Közeli hozzátartozónak
minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli
rokon, az örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek,
az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, és a testvér.
A mentesség termőföld, tanya, mezőgazdasági termelőtevékenységhez
szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár,
istálló stb.) és az ezekhez okszerűen szükséges ingó
vagyontárgyak (mezőgazdasági berendezés, felszerelés,
gép, állatállomány, készlet stb.) együttes szerzésére
vonatkozik.
A mentesség feltétele, hogy a megajándékozott legalább
öt évig gazdasági tevékenységet folytasson.
Dr.
Lukács Botond
|
|

|
|
 |
Visszavett
autó
A
2004-2005-ös évre tehető, mikor tömegessé vált a részletre
vett gépjárművek visszaadása, többek között a könnyedén
felvett hitelekkel is összefüggésben. A visszavételek
száma a 2006 -tól 2008-ig tartó időszakban érte el a
csúcspontját, amely szám 2009-től csökkenő tendenciák
kezdett mutatni. A csökkenést egyrészt a forgalomba
helyezett új autók számának jelentős visszaesése, másrészt
a hitelfelvételi lehetőségek szigorodása, visszaszorulása
magyarázza.
|
|
Egy
gépjármű visszavétele nemcsak az adósnak rossz, hanem
a pénzintézetnek is, ugyanis ez utóbbinak meggyűlhet
a gondja a különböző állapotban lévő autók értékesítésével,
melyeknél sok esetben előfordul, hogy értéke már kevesebbet
ér a rá felvett hitel összegénél.
Az
autó visszaadását vagy visszavételét megelőzően azonban
még van pár lehetőség, amit érdemes megpróbálni, illetve
kihasználni. Mindenekelőtt javasolt kapcsolatba lépni
a velünk szerződött hitelintézettel és megoldást keresni
a szorult helyzetre. Ennek leggyakoribb módja a hitel
átütemezése, a futamidő megnyújtása vagy egyéb fedezet
bevonása. Tévedés ne essék, ezzel megdrágul a konstrukció,
de elkerülhetővé válik a jármű visszavétele.
Végső
esetben a pénzintézet felmondja a hitelszerződést, és
igényt formál a gépjárműre. Ha ebbe a fázisba került
egy ügyfél, akkor azt javasoljuk, hogy inkább magunk
vigyük el a járművet a megadott leadási helyre. Abban
az esetben ugyanis, ha a pénzintézet külső vállalkozást
bíz meg az autó beszállításával, akkor ennek költségeit
kegyetlenül áthárítja az adósokra. Súlyos pénzekbe kerül
továbbá az adósra nézve az is, ha pótolni kell a leadott
autó gyári kulcsait, a forgalmi engedélyét, zöldkártyáját
stb. Ezen felül a pénzintézetek nagy részénél még szerződés
lezárási díjjal is számolni kell.
A
beérkezést követően minden autóra átvizsgálás vár, egy
független szakértő ellenőrzi, és felértékeli őket. Ezt
követően kiállítják a járműveket a telep előterében
és/vagy feltöltik internetes oldalakra (árverező honlapok).
A
tapasztalok szerint az autókat meglehetősen vegyes körülmények
között tárolják, ezért számolni kell az ilyen módon
tárolt autók erős értékvesztésével. Különösen a szabadban
tárolt gépjárműveknél érdemesen az abroncsokat rendszeresen
lefújni, az akkut feltölteni, a hűtőrendszert és az
ablakmosó tartályt fagyálló folyadékkal feltölteni,
és a járműveket mozgatni.
A
visszavett autók megvételénél egyes vélemények szerint
több százezer forintot is lehet spórolni. Ez az állítás
azonban csak akkor igaz, ha a jármű állapota valóban
megfelel a róla leírtaknak, ellenkező esetben az ily
módon megnyert forintok könnyen elúszhatnak. A legtöbb
esetben nincs lehetőség tesztvezetésre, de szerelő megnézheti
és beindíthatja a járművet.
Az
árverező oldalak között találkozhatunk olyanokkal, ahol
csak autókereskedelmet folytató vállalkozások licitálhatnak,
de vannak olyanok is, ahol a regisztrációt követően
bárki licitálhat. Magánszemélyeknek is érdemes lehet
licitálniuk, mert a szakértők szerint a nagykereskedők
nagyon gyakran csak a gépjárművek nagykereskedelmi árát
hajlandók kifizetni, melyet meghaladóan nem licitálnak,
ezért itt megnyílik a lehetőség a magánszemélyek számára
is. A licitálás egy-egy autóra eltarthat akár több órán
át is, mert minden egyes új ajánlat öt perccel hosszabbítja
meg a licitálásra nyitva álló időt.
Gyakori jelenség, hogy egy több napon keresztül meghirdetett
autóra nem érkezik komoly ajánlat, kivéve a licit zárását
megelőző perceket, ahol pillanatok alatt több tízezer
forinttal is megemelkedhet az autó ára. A licitet a
legnagyobb ajánlatot kínáló nyeri meg.
Amennyiben
a kikiáltási ár alatt érkezett a legjobb ajánlat, akkor
az eladó gyakran új licitet ír ki, vagy egy nagykereskedőnek
ajánlja fel megvételre az autót, esetleg csomagban.
(több másikkal együtt).
A
pénzintézet az autó újbóli értékesítését követően, az
ebből befolyt vételárat beszámítja a hitel fennálló
összegébe. Sajnos gyakran előáll az a helyzet, hogy
az autó újbóli értékesítéséből befolyt összeg nem egyenlíti
ki a fennálló hiteltartozást. Ebben az esetben a különbözetet
az autó eredeti tulajdonosának (akitől a járművet visszavették)
kell fizetnie.
Többek
között emiatt sem érdemes egy hitellel terhelt autót
"lepusztítani". Ebben az esetben ugyanis saját
magát hozza hátrányos helyzetbe a hitelt törleszteni
nem tudó adós. Minél kevesebb részt fedez az autó értéke
a rajta fennálló hitelből, annál több lesz az a különbözeti
összeg, amit az adósnak a pénzintézet felé még meg kell
majd fizetnie. Ezen tartozások behajtására, érvényesítésére
a bankoknak számos eszköz áll a rendelkezésükre. Amennyiben
a különbözeti összeg egy összegben történő megfizetése
jelentős anyagi terhet róna az ügyfelekre, akkor a szorult
anyagi helyzet igazolásával érdemes részletfizetés iránti
kérelmet előterjeszteni a pénzintézet felé. Hangsúlyozni
kell azonban azt, hogy a részletfizetési kedvezmény
vagy fizetési halasztás megadása nem kötelezettsége
a pénzintézeteknek. A fentebb hivatkozott, pénzintézettel
történő megfelelő kommunikáció ezért is nagyon fontos
lehet.
dr.
Horváth Viktória
Jogtanácsos
|
|

|
|
|
 |
Rugalmas
munkaidő
Európa
nyugati felében a rugalmas munkaidő alkalmazása széles körben
elterjedt, Magyarországon azonban sajnos lassan épül be a
gyakorlatba. A hagyományos, fix munkaidő-beosztás mellett
a kötetlen munkaidő-beosztás különböző formáinak bevezetése
mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak előnyös lehetne,
azonban sokan azzal sincsenek tisztában, hogy miben rejlenek
az egyes formák előnyei és hátrányai.
|
|
Kap-e
céges mobiltelefont, van-e és milyen cafetéria csomagja -
a munkavállalók számára ez gyakran másodrendű kérdés. Sokkal
fontosabb az a lehetőség, hogy a munkát és a magánéletet megfelelően
összehangolhassák.
Számtalan dolog van, amit egy fix, pl. 8-17-ig tartó munkaidő-beosztás
mellett nem, vagy csak bajosan tudunk elvégezni. Így például
a hitelintézetek nyitvatartási ideje, vagy a telefon bekötése
miatt már bizonyára sokan bosszankodtak, ill. okoztak csalódást
gyermeküknek azzal, hogy az Anyák napi ünnepség végére értek
csak oda.
A munkáltatói
oldalt illetően a rugalmas munkaidő a munkavállalók motiválásának
és a hatékonyságot növelésének egyik költségektől mentes eszköze
lehet. A rugalmas munkaidőt kihasználó munkatársak nagy része
hatékonyabban dolgozik a fix munkaidőhöz képest.
A jogszabályi hátteret, illetve ennek hiányát illetően (a
rugalmas munkaidő-beosztás fogalmát a Munka Törvénykönyve
ugyanis konkrétan nem határozza meg, így annak megítélésénél
a bírói gyakorlatból lehetséges kiindulni) a Munka törvénykönyve
147. § (6) bekezdése tesz említést olyan munkavállalókról,
akik a munkaidejük beosztását, illetve felhasználását maguk
határozzák meg. Az Mt. 140/A. § (2) bekezdése pedig olyan
munkavállalókról szól, akik munkaidejük beosztását vagy felhasználását
maguk jogosultak meghatározni.
Azon munkavállalói körről tesz említést az említett két rendelkezés,
amely esetében a munkáltató nem él a munkaidő beosztásának
jogával, hanem azt részben vagy egészben a munkavállalónak
engedi át.
E munkavállalók esetében mellőzhető a munkaidő nyilvántartása,
illetve a rendkívüli munkavégzésre járó díjazás megállapítása,
folyósítása. A törvényben meghatározott feltétel akkor valósul
meg, ha a munkaidejük túlnyomó része felől a munkavállalók
ténylegesen maguk rendelkeznek. Ilyen a vezető állású munkavállaló,
akinek esetében a jogszabály abból indul ki, hogy munkaideje
ill. pihenőideje felhasználásáról maga jogosult dönteni. Ez
a tiszta kötetlen munkaidő.
A teljesen
kötetlen munkaidő általában nehezen ellenőrizhető és ezért
a vezetőkön túl a munkavállalóknak csak bizonyos rétege számára
elérhető. Ez az ún. feladatokhoz igazodó munkarend. A munkavállaló
ez esetben maga jogosult beosztani munkaidejét. Például önálló
munkát végzők (pl. biztosítási ügynök) esetében indokolt az
ilyen munkarend alkalmazása.
A kötetlen
és a kötött munkaidő kedveredésének egyik legismertebb formája
a gyakorlatban az úgynevezett rugalmas munkarend. Ennek lényege:
a munkáltató meghatározza a - tipikusan - munkahelyen kötelezően
eltöltendő munkaidőt, az ezen túlmenő munkaidő beosztására
azonban már a munkavállaló jogosult. Példának okáért rugalmas
munkaidőről beszélünk, amikor a felek megállapodása szerint
a munkavállalónak 9 órától 15 óráig kell a munkahely en tartózkodnia,
ezt nevezzük törzsidőnek, az ezt megelőző és követő időszak
a peremidő, ami 7-19 óra kötött tart. Így tehát a munkáltató
a munkaidőnek csak egy részét osztja be, a másik hányadának
felhasználásáról a munkavállaló dönt. A peremidő alatt a munkavállaló
döntése alapján történik a munkaidő megválasztása, természetesen
az egyébként törvény által meghatározott napi maximum 12 órás
munkaidő betartása mellett.
Érdekes
kérdést jelent, hogy a peremidőben történő munkavégzés túlórának
minősül-e? Mivel a peremidő alatt a munkavállaló döntése alapján
történik a munkavégzés, ez álláspontunk szerint nem minősül
rendkívüli munkavégzésnek. Túlórának számít viszont a peremidő
előtti, illetve a végét követő időben történő munkavégzés.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a fix munkaidő helyett rugalmas
munkaidő alkalmazása nem célozhatja a rendkívüli munkavégzés
szabályainak kijátszását. Ezt álláspontunk szerint adott esetben
a munkaügyi felügyelet ill. a munkaügyi bíróság hosszabb intervallumot
tekintve vizsgálhatja.
A dolgozók
érkezésének és távozásának az időpontja a portaszolgálat rendszeres,
napi, heti, havi összesítéséből nyomon követhető.
Az is
előfordul, hogy az esetenként előforduló túlmunkáknál a dolgozó
megválaszthatja: hazaviszi a munkát, vagy inkább irodán belül
szeretne végezni a feladatokkal. A vállalat ilyenkor kompenzációképpen
a munkaidő-átcsoportosítás módszerével élve szabad órákat
vagy napokat biztosíthat a dolgozók részére.
Rugalmas
munkarendbe jellemzően az ügyfélkiszolgáláshoz nem kötött
munkakörök tehetők, hiszen a munkanap elején és végén előfordulhat,
hogy nem elérhető a terület egyetlen munkavállalója sem. Ahol
előre közölt elérhetőségi idő létezik - amikor az emberek
az ügyeiket intézhetik -, ott rögzített műszakbeosztást alkalmaznak,
hiszen csak így tudják garantálni a megfelelő színvonalú kiszolgálást.
Egy, az
amerikai Cochrane Adatbázisban található tanulmány és az ausztriai
XIMES munkaerő-közvetítő vállalat felmérése szerint a rugalmas
munkaidő munkavállalók egészségére gyakorolt hatása is kedvező.
Egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi
befolyásuk munkarendjükre, mint a fix munkaidőben dolgozók.
Fentieket
összegezve a rugalmas munkaidő-beosztásnak munkáltatói és
munkavállalói oldalon is sok előnye van:
- távollétek
adminisztrálása a törzsidő kivételével nem szükséges,
- túlórák
mérséklésének elősegítése,
- a
munkaidő bizonyos keretek figyelembe vételével a munkavállaló
igényei szerint alakulhat.
Gyakorlati
példák mutatják, hogy a fix munkaidőhöz képest hosszabb peremidő
bevezetése növeli a vállalat flexibilitását, erősíti a cég
versenyképességét, fokozza a munkavállalók munkaidő-szuverenitását.
Legyen szó egy kis cégről, vagy egy multinacionális óriásról,
az adott cégre igazított rugalmas munkaidő bevezetéséből a
kisebb cég éppúgy gazdasági előnyökre tehet szert, mint a
nagyvállalatok.
Dr.
Fésü Gizella
|
 |
|
|
 |
...jogvédelmi
biztosítás nélkül?
Ügyfelünk
kamionos munkavállaló, akit el akart lehetetleníteni munkaadója,
elvonva teljesítménybérét, majd jogellenesen megszüntetve
munkaviszonyát. Ügyfelünk a kirúgást a segítségünkkel támadta
meg, továbbá előterjesztettünk 5 havi átlagkeresetre rúgó
elmaradt bérre vonatkozó igényt. A bíróságon végül teljes
mértékben célt értünk, de már a per előtt sikerült a követelés
nagyobb részét érvényesíteni, ezzel átsegíteni Ügyfelünk családját
a fellépő anyagi nehézségeken.
|
 |
…jogvédelmi
biztosítás nélkül?
Ügyfelünk vásárolt egy márkás matracot, melyre az eladó
15 év jótállást vállalt. A matrac átvételét követő 2. hónapban
Ügyfelünk telefonon, majd írásban is reklamációt tett az eladónál,
mivel a matrac egyik oldalán bepuhult, keménységét elvesztette,
és kérte annak cseréjét, mely kérésének az eladó Ügyfelünk
többszöri felszólítása, illetve reklamációja ellenére sem
tett eleget.
Az eladó felszólító levelünkre felülbírálta álláspontját,
és Ügyfelünk matracát garancia keretében kicserélte.
|
|
 |
*Ezt
a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing
rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító
megbízásából. A Hírlevélgyár
garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját
szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995.
évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek
eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
(a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2008. évi XLVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket
maradéktalanul betart.
Nyilvántartási
azonosítónk: 01640-0001
|
|
|
|
Minden
jog fenntartva. Copyright: D.A.S. Jogvédelmi Biztosító
|
|
|
|