Kedves Olvasó!

Őszi számunk első hírlevelében tovább foglalkozunk az iskoláztatásban bekövetkezett változásokkal, melyek elsősorban a tanulók értékelését, osztályozást és az évismétlést érintik.
Bemutatjuk az ajándékozás szabályaiban bekövetkezett változásokat és összefoglaljuk az ajándékozás kapcsán fizetendő illetékek mértékét.
Közlekedési rovatunkban arról olvashatnak, mire figyeljünk, ha a hitelre vett gépjárművünket nem tudjuk tovább fizetni és pénzintézet visszaveszi autónkat. Bemutatjuk azt is, hogy milyen veszélyeket rejt ezen visszavett autók megvásárlása.
Munkajogi rovatunkban pedig az egyre népszerűbbé váló rugalmas munkaidő jogi hátterével ismerkedhetnek meg.

Kellemes olvasást kívánunk!

Aktuális

Vissza a régi szabályokhoz a közoktatásban
A 2010. szeptember 1-től hatályba lépett módosító jogszabállyal - többek között - két lényeges ponton is megváltozott a közoktatási törvény. Az egyik lényeges pont a tanulók félévi és év végi értékelése, a másik pedig az évfolyamismétlés kérdése. Ezen területek kapcsán mind a szakma képviselői, mind a közoktatási intézmények szülői közösségei már több esetben felemelték szavukat és kérték a korábbi jogszabályszöveg hatályba való visszahelyezését. Lényegében e kérésnek tettek eleget a jogalkotók a szeptember 1-től hatályba lépett módosításokkal, és visszatértek a 2003. évi módosítás előtti állapothoz.

I. A korábbi (2010. szeptember 1. előtti) szabályok az iskolákat és a pedagógusokat az 1-4. osztályos tanulók esetében kizárólagos szöveges értékelésre kötelezték, amely szerint az értékelés a következő lehetett: kiválóan, jól, megfelelően teljesítő vagy felzárkóztatásra szoruló. Az eltelt pár év gyakorlati tapasztalata azonban azt mutatta, hogy ez az intézkedés idegen az általános hazai pedagógiai gyakorlattól. A módosítás indokolása szerint ez a rendszer nem ad választ a tanulók és a szülők jogos kérdéseire sem, amely szerint tudni szeretnék, hogy a gyermek eredményei hogyan viszonyulnak az elvártakhoz, illetve a többi tanulókéhoz. A megadott kategóriák szerinti minősítés értékelési és önértékelési zavarokat okozott, és elégtelen tájékoztatással szolgált a szülők számára is.

Az új, 2010. szeptember 1-től életbe lépett szabályok főszabályként azt írják elő a pedagógusoknak, hogy - bizonyos kivételekkel, amelyekről a későbbiekben szó esik - a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel, félévkor és a tanítási év végén pedig az érdemjegyek alapján meghatározott osztályzattal minősítsék. A kivételt az első évfolyamon a félév és az év vége, valamint a második évfolyamon a félév jelenti, ahol a főszabálytól eltérően szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés tehát kötelezően megmarad ezekben a szakaszokban. A második évfolyam végén és a további évfolyamokon sem teszi kötelezővé a törvény a hagyományos értékelést (osztályozást), hanem az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy az osztályozást vagy a szöveges értékelést, vagy a kettőt együtt alkalmazzák.

Abban az esetben, ha az iskola nem alkalmazza a hagyományos módszert (osztályozást), de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, akkor a szülő kérésére kötelesek a félévi vagy év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tantárgyakat, tananyagokat is, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.

Összefoglalva tehát az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor kötelező jelleggel megmarad a szöveges értékelés. A második évfolyam év végétől kezdve sem lesz kötelező az osztályozás, hanem az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy az osztályozást, a szöveges értékelést vagy a kettőt együtt alkalmazzák.

II. A másik lényeges változás az évfolyamismétlés kérdésköre. A korábbi szabályok megszüntették az 1-4. osztályos tanulók értékelésekor az elégtelen minősítést, azaz az évfolyamismétlést, illetve ezt a szülő beleegyezéséhez kötötték. A pedagógus társadalom álláspontja alapján ez az intézkedés kétségbe vonta a pedagógus szakmai hitelét, elnehezítette az iskolai munkát, és a lemaradó tanuló felzárkóztatását, továbbá következmények nélkül hagyta a kötelességmulasztást.

A módosítás itt is visszatér a 2003. évi módosítás előtti állapothoz, és az évfolyamismétlésnél kiveszi a szülői vétó lehetőségét a jogszabályból. Kimondja, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha sikeresen teljesíti az előírt tanulmányi követelményeket. A módosított jogszabály rögzíti továbbá, hogy a tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazoltan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti a tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.

dr. Horváth Viktória


Mindennapok
 

Ajándékozási illeték
A nyári törvényhozási dömping egyik hozadéka, hogy egy meghatározott körben ingyenessé (illetékmentessé) vált az ajándékozás és az öröklés. A következőkben az új szabályozás részleteit mutatjuk be.

A Polgári Törvénykönyv szerint ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándékozás adójogi vonzata az, hogy illetékköteles.

Az ajándékozási illetékkötelezettség ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján; ingóság és vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha az ingóság és a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.

A többek között az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt is módosító egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényt 2010. július 01-jén fogadta el az Országgyűlés, a módosításokat augusztus 13-án hirdették ki a Magyar Közlönyben. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a jogszabályt nem a kihirdetéstől kell alkalmazni a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatállyal, 2010. július 01-jétől.

Az ajándékozási illeték mértéke a következőképpen alakul:

csoport
az illeték általános mértéke
lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az ajándékozó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, a mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%
II. Az ajándékozó testvére terhére 18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%
III. Minden más megajándékozott terhére 18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%

A 2010. évi XC. törvény kettő illeték-vonatkozású témakört érintett, amikor szűkítette az ajándékozási és az öröklési illeték fizetésére kötelezettek körét.

Az új szabályozás szerint mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék.
Tekintettel arra, hogy ajándékozási illeték korábban minden ajándékozás esetén fizetendő volt, ugyanakkor az adóhatóságnak nyilvánvalóan nem volt kapacitása a meg nem fizetett illetéket ellenőrizni, így a korábbi szabályozás károsan hatott az adómorálra, és nem volt komolyan vehető.

A módosítás mentesítette az illetékfizetési-kötelezettség alól azt a kört, akik a leggyakrabban és tipikusan megajándékozzák egymást: az egyenes ági rokonokat. Az illetéktörvény által előírt követelmények így ma már sokkal életszerűbbek, közelebb állnak a valósághoz.

A módosítás óta mentes továbbá az ajándékozási illeték alól a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.
A mentesség tehát a mezőgazdasági termelő (egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó) és közeli hozzátartozója között a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében létrejött szerződéshez kapcsolódik. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, és a testvér. A mentesség termőföld, tanya, mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) és az ezekhez okszerűen szükséges ingó vagyontárgyak (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) együttes szerzésére vonatkozik.
A mentesség feltétele, hogy a megajándékozott legalább öt évig gazdasági tevékenységet folytasson.

Dr. Lukács Botond


Közlekedés

Visszavett autó
A 2004-2005-ös évre tehető, mikor tömegessé vált a részletre vett gépjárművek visszaadása, többek között a könnyedén felvett hitelekkel is összefüggésben. A visszavételek száma a 2006 -tól 2008-ig tartó időszakban érte el a csúcspontját, amely szám 2009-től csökkenő tendenciák kezdett mutatni. A csökkenést egyrészt a forgalomba helyezett új autók számának jelentős visszaesése, másrészt a hitelfelvételi lehetőségek szigorodása, visszaszorulása magyarázza.

Egy gépjármű visszavétele nemcsak az adósnak rossz, hanem a pénzintézetnek is, ugyanis ez utóbbinak meggyűlhet a gondja a különböző állapotban lévő autók értékesítésével, melyeknél sok esetben előfordul, hogy értéke már kevesebbet ér a rá felvett hitel összegénél.

Az autó visszaadását vagy visszavételét megelőzően azonban még van pár lehetőség, amit érdemes megpróbálni, illetve kihasználni. Mindenekelőtt javasolt kapcsolatba lépni a velünk szerződött hitelintézettel és megoldást keresni a szorult helyzetre. Ennek leggyakoribb módja a hitel átütemezése, a futamidő megnyújtása vagy egyéb fedezet bevonása. Tévedés ne essék, ezzel megdrágul a konstrukció, de elkerülhetővé válik a jármű visszavétele.

Végső esetben a pénzintézet felmondja a hitelszerződést, és igényt formál a gépjárműre. Ha ebbe a fázisba került egy ügyfél, akkor azt javasoljuk, hogy inkább magunk vigyük el a járművet a megadott leadási helyre. Abban az esetben ugyanis, ha a pénzintézet külső vállalkozást bíz meg az autó beszállításával, akkor ennek költségeit kegyetlenül áthárítja az adósokra. Súlyos pénzekbe kerül továbbá az adósra nézve az is, ha pótolni kell a leadott autó gyári kulcsait, a forgalmi engedélyét, zöldkártyáját stb. Ezen felül a pénzintézetek nagy részénél még szerződés lezárási díjjal is számolni kell.

A beérkezést követően minden autóra átvizsgálás vár, egy független szakértő ellenőrzi, és felértékeli őket. Ezt követően kiállítják a járműveket a telep előterében és/vagy feltöltik internetes oldalakra (árverező honlapok).

A tapasztalok szerint az autókat meglehetősen vegyes körülmények között tárolják, ezért számolni kell az ilyen módon tárolt autók erős értékvesztésével. Különösen a szabadban tárolt gépjárműveknél érdemesen az abroncsokat rendszeresen lefújni, az akkut feltölteni, a hűtőrendszert és az ablakmosó tartályt fagyálló folyadékkal feltölteni, és a járműveket mozgatni.

A visszavett autók megvételénél egyes vélemények szerint több százezer forintot is lehet spórolni. Ez az állítás azonban csak akkor igaz, ha a jármű állapota valóban megfelel a róla leírtaknak, ellenkező esetben az ily módon megnyert forintok könnyen elúszhatnak. A legtöbb esetben nincs lehetőség tesztvezetésre, de szerelő megnézheti és beindíthatja a járművet.

Az árverező oldalak között találkozhatunk olyanokkal, ahol csak autókereskedelmet folytató vállalkozások licitálhatnak, de vannak olyanok is, ahol a regisztrációt követően bárki licitálhat. Magánszemélyeknek is érdemes lehet licitálniuk, mert a szakértők szerint a nagykereskedők nagyon gyakran csak a gépjárművek nagykereskedelmi árát hajlandók kifizetni, melyet meghaladóan nem licitálnak, ezért itt megnyílik a lehetőség a magánszemélyek számára is. A licitálás egy-egy autóra eltarthat akár több órán át is, mert minden egyes új ajánlat öt perccel hosszabbítja meg a licitálásra nyitva álló időt.
Gyakori jelenség, hogy egy több napon keresztül meghirdetett autóra nem érkezik komoly ajánlat, kivéve a licit zárását megelőző perceket, ahol pillanatok alatt több tízezer forinttal is megemelkedhet az autó ára. A licitet a legnagyobb ajánlatot kínáló nyeri meg.

Amennyiben a kikiáltási ár alatt érkezett a legjobb ajánlat, akkor az eladó gyakran új licitet ír ki, vagy egy nagykereskedőnek ajánlja fel megvételre az autót, esetleg csomagban. (több másikkal együtt).

A pénzintézet az autó újbóli értékesítését követően, az ebből befolyt vételárat beszámítja a hitel fennálló összegébe. Sajnos gyakran előáll az a helyzet, hogy az autó újbóli értékesítéséből befolyt összeg nem egyenlíti ki a fennálló hiteltartozást. Ebben az esetben a különbözetet az autó eredeti tulajdonosának (akitől a járművet visszavették) kell fizetnie.

Többek között emiatt sem érdemes egy hitellel terhelt autót "lepusztítani". Ebben az esetben ugyanis saját magát hozza hátrányos helyzetbe a hitelt törleszteni nem tudó adós. Minél kevesebb részt fedez az autó értéke a rajta fennálló hitelből, annál több lesz az a különbözeti összeg, amit az adósnak a pénzintézet felé még meg kell majd fizetnie. Ezen tartozások behajtására, érvényesítésére a bankoknak számos eszköz áll a rendelkezésükre. Amennyiben a különbözeti összeg egy összegben történő megfizetése jelentős anyagi terhet róna az ügyfelekre, akkor a szorult anyagi helyzet igazolásával érdemes részletfizetés iránti kérelmet előterjeszteni a pénzintézet felé. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás megadása nem kötelezettsége a pénzintézeteknek. A fentebb hivatkozott, pénzintézettel történő megfelelő kommunikáció ezért is nagyon fontos lehet.

dr. Horváth Viktória
Jogtanácsos

Munkajog

Rugalmas munkaidő
Európa nyugati felében a rugalmas munkaidő alkalmazása széles körben elterjedt, Magyarországon azonban sajnos lassan épül be a gyakorlatba. A hagyományos, fix munkaidő-beosztás mellett a kötetlen munkaidő-beosztás különböző formáinak bevezetése mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak előnyös lehetne, azonban sokan azzal sincsenek tisztában, hogy miben rejlenek az egyes formák előnyei és hátrányai.

Kap-e céges mobiltelefont, van-e és milyen cafetéria csomagja - a munkavállalók számára ez gyakran másodrendű kérdés. Sokkal fontosabb az a lehetőség, hogy a munkát és a magánéletet megfelelően összehangolhassák.
Számtalan dolog van, amit egy fix, pl. 8-17-ig tartó munkaidő-beosztás mellett nem, vagy csak bajosan tudunk elvégezni. Így például a hitelintézetek nyitvatartási ideje, vagy a telefon bekötése miatt már bizonyára sokan bosszankodtak, ill. okoztak csalódást gyermeküknek azzal, hogy az Anyák napi ünnepség végére értek csak oda.

A munkáltatói oldalt illetően a rugalmas munkaidő a munkavállalók motiválásának és a hatékonyságot növelésének egyik költségektől mentes eszköze lehet. A rugalmas munkaidőt kihasználó munkatársak nagy része hatékonyabban dolgozik a fix munkaidőhöz képest.

A jogszabályi hátteret, illetve ennek hiányát illetően (a rugalmas munkaidő-beosztás fogalmát a Munka Törvénykönyve ugyanis konkrétan nem határozza meg, így annak megítélésénél a bírói gyakorlatból lehetséges kiindulni) a Munka törvénykönyve 147. § (6) bekezdése tesz említést olyan munkavállalókról, akik a munkaidejük beosztását, illetve felhasználását maguk határozzák meg. Az Mt. 140/A. § (2) bekezdése pedig olyan munkavállalókról szól, akik munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni.
Azon munkavállalói körről tesz említést az említett két rendelkezés, amely esetében a munkáltató nem él a munkaidő beosztásának jogával, hanem azt részben vagy egészben a munkavállalónak engedi át.
E munkavállalók esetében mellőzhető a munkaidő nyilvántartása, illetve a rendkívüli munkavégzésre járó díjazás megállapítása, folyósítása. A törvényben meghatározott feltétel akkor valósul meg, ha a munkaidejük túlnyomó része felől a munkavállalók ténylegesen maguk rendelkeznek. Ilyen a vezető állású munkavállaló, akinek esetében a jogszabály abból indul ki, hogy munkaideje ill. pihenőideje felhasználásáról maga jogosult dönteni. Ez a tiszta kötetlen munkaidő.

A teljesen kötetlen munkaidő általában nehezen ellenőrizhető és ezért a vezetőkön túl a munkavállalóknak csak bizonyos rétege számára elérhető. Ez az ún. feladatokhoz igazodó munkarend. A munkavállaló ez esetben maga jogosult beosztani munkaidejét. Például önálló munkát végzők (pl. biztosítási ügynök) esetében indokolt az ilyen munkarend alkalmazása.

A kötetlen és a kötött munkaidő kedveredésének egyik legismertebb formája a gyakorlatban az úgynevezett rugalmas munkarend. Ennek lényege: a munkáltató meghatározza a - tipikusan - munkahelyen kötelezően eltöltendő munkaidőt, az ezen túlmenő munkaidő beosztására azonban már a munkavállaló jogosult. Példának okáért rugalmas munkaidőről beszélünk, amikor a felek megállapodása szerint a munkavállalónak 9 órától 15 óráig kell a munkahely en tartózkodnia, ezt nevezzük törzsidőnek, az ezt megelőző és követő időszak a peremidő, ami 7-19 óra kötött tart. Így tehát a munkáltató a munkaidőnek csak egy részét osztja be, a másik hányadának felhasználásáról a munkavállaló dönt. A peremidő alatt a munkavállaló döntése alapján történik a munkaidő megválasztása, természetesen az egyébként törvény által meghatározott napi maximum 12 órás munkaidő betartása mellett.

Érdekes kérdést jelent, hogy a peremidőben történő munkavégzés túlórának minősül-e? Mivel a peremidő alatt a munkavállaló döntése alapján történik a munkavégzés, ez álláspontunk szerint nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Túlórának számít viszont a peremidő előtti, illetve a végét követő időben történő munkavégzés.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a fix munkaidő helyett rugalmas munkaidő alkalmazása nem célozhatja a rendkívüli munkavégzés szabályainak kijátszását. Ezt álláspontunk szerint adott esetben a munkaügyi felügyelet ill. a munkaügyi bíróság hosszabb intervallumot tekintve vizsgálhatja.

A dolgozók érkezésének és távozásának az időpontja a portaszolgálat rendszeres, napi, heti, havi összesítéséből nyomon követhető.

Az is előfordul, hogy az esetenként előforduló túlmunkáknál a dolgozó megválaszthatja: hazaviszi a munkát, vagy inkább irodán belül szeretne végezni a feladatokkal. A vállalat ilyenkor kompenzációképpen a munkaidő-átcsoportosítás módszerével élve szabad órákat vagy napokat biztosíthat a dolgozók részére.

Rugalmas munkarendbe jellemzően az ügyfélkiszolgáláshoz nem kötött munkakörök tehetők, hiszen a munkanap elején és végén előfordulhat, hogy nem elérhető a terület egyetlen munkavállalója sem. Ahol előre közölt elérhetőségi idő létezik - amikor az emberek az ügyeiket intézhetik -, ott rögzített műszakbeosztást alkalmaznak, hiszen csak így tudják garantálni a megfelelő színvonalú kiszolgálást.

Egy, az amerikai Cochrane Adatbázisban található tanulmány és az ausztriai XIMES munkaerő-közvetítő vállalat felmérése szerint a rugalmas munkaidő munkavállalók egészségére gyakorolt hatása is kedvező. Egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi befolyásuk munkarendjükre, mint a fix munkaidőben dolgozók.

Fentieket összegezve a rugalmas munkaidő-beosztásnak munkáltatói és munkavállalói oldalon is sok előnye van:

  • távollétek adminisztrálása a törzsidő kivételével nem szükséges,
  • túlórák mérséklésének elősegítése,
  • a munkaidő bizonyos keretek figyelembe vételével a munkavállaló igényei szerint alakulhat.

Gyakorlati példák mutatják, hogy a fix munkaidőhöz képest hosszabb peremidő bevezetése növeli a vállalat flexibilitását, erősíti a cég versenyképességét, fokozza a munkavállalók munkaidő-szuverenitását.
Legyen szó egy kis cégről, vagy egy multinacionális óriásról, az adott cégre igazított rugalmas munkaidő bevezetéséből a kisebb cég éppúgy gazdasági előnyökre tehet szert, mint a nagyvállalatok.

Dr. Fésü Gizella

Ön mit tett volna?

...jogvédelmi biztosítás nélkül?

Ügyfelünk kamionos munkavállaló, akit el akart lehetetleníteni munkaadója, elvonva teljesítménybérét, majd jogellenesen megszüntetve munkaviszonyát. Ügyfelünk a kirúgást a segítségünkkel támadta meg, továbbá előterjesztettünk 5 havi átlagkeresetre rúgó elmaradt bérre vonatkozó igényt. A bíróságon végül teljes mértékben célt értünk, de már a per előtt sikerült a követelés nagyobb részét érvényesíteni, ezzel átsegíteni Ügyfelünk családját a fellépő anyagi nehézségeken.

…jogvédelmi biztosítás nélkül?

Ügyfelünk vásárolt egy márkás matracot, melyre az eladó 15 év jótállást vállalt. A matrac átvételét követő 2. hónapban Ügyfelünk telefonon, majd írásban is reklamációt tett az eladónál, mivel a matrac egyik oldalán bepuhult, keménységét elvesztette, és kérte annak cseréjét, mely kérésének az eladó Ügyfelünk többszöri felszólítása, illetve reklamációja ellenére sem tett eleget.

Az eladó felszólító levelünkre felülbírálta álláspontját, és Ügyfelünk matracát garancia keretében kicserélte.

Ajánlom ismerősömnek
Leiratkozás a hírlevélről
*Ezt a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából. A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2008. évi XLVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul betart.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001

R E K L Á M
R E K L Á M
Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S. Jogvédelmi Biztosító